Komoly bugok vannak a videójáték kutatásokban

Az egyik legnevesebb tudományos lap, a Nature is megemlékezik arról a tanulmányról, amely szerint a videojátékok pozitív hatásaival foglalkozó kutatások erősen kifogásolhatók szakmailag. A tanulmányt a Tallahassee-ban található Florida Állami Egyetem kutatói készítették Walter Boot vezetésével, és a Frontiers in Psychology szaklapban publikálták.

Az elmúlt években több kutatás is kimutatta, hogy az olyan, gyors reflexeket és kiterjedt figyelmet igénylő videojátékok, mint a GTA vagy a Medal of Honos sorozat, csomó kognitív funkciót javít, például a vizuális képességeket. Több ilyen tanulmányt sokszor idéztek, két New York-i kutató, Daphne Bavelier és Shawn Green publikációját (amely a Nature-ben jelent meg) például több mint 650 tudományos cikkben hivatkozták.

Booték összegyűjtöttek minden olyan tanulmányt, ami a játékok és a kognitív funkciók közti áldásos kapcsolatra hívta fel a figyelmet, és megnézték, hogy a tanulmányok szerzői milyen kísérletekkel próbálták igazolni az összefüggést. A floridai kutatók súlyos módszertani hiányosságokat fedeztek fel kivétel nélkül mindegyik tanulmányban.

Egyik fő kifogásuk például az, hogy a kísérletek nagy része nem „kettős vak” teszt, ami azt jelenti, hogy az alanyok és/vagy a kísérletvezetők ismerték a kísérlet tárgyát, tudták, mire megy ki a játék (ez esetben szó szerint). A kettős vak vizsgálat alapnak számít például gyógyszerkutatásokban: egy kísérlet kiértékeléséig az alanyok közül senki nem tudhatja, hogy gyógyszert vagy csak placebót kapott, és a kutatóorvosok sem ismerhetik ezt az információt, hogy ne befolyásolhassák az eredményeket. A játékos kutatásoknál azonban az alanyok sokszor pontosan tudják, hogy a kutatók milyen képességeiket tesztelik, és úgy érzik, bizonyítaniuk kell, ami torzíthatja az eredményeket. A kísérletvezetők is gyakran tisztában vannak azzal, hogy kik a játékosok, és kik a játékot sosem látott kontrollcsoport tagjai. Booték további kritikái olyan dolgokat emlegetnek, mint a játékos vizsgálatoknál is jelentkező placebohatás, a kísérleti alanyok nyilvánvaló ismeretei arról, hogy milyen kiemelkedő képességeket várnak tőlük, vagy az, hogy egyik-másik kísérletben használt játék túlságos analóg a mérni kívánt kognitív funkcióval. Booték hangsúlyozzák, hogy nem akarják kétségbe vonni a játékok és a jó kognitív funkciók közti kapcsolatot, csak szigorúbb és absztraktabb kísérletektől várják az igazi bizonyítékokat.

El tudom képzelni, hogy Booték kifogásaiban van valami. Egy jó tudományos kísérlet a lényegig lecsupaszított, zavaró tényezőktől mentes, és a kísérletvezetők nem tudnak semmit sem az alanyokról, az alanyok pedig sokszor a kutatott témáról sem – mindezt elég nehéz megvalósítani videojátékokkal. Egyébként arra vagyok kíváncsi, hogy mikor éri hasonló támadás az erőszakos játékok és a valós erőszak közti kapcsolatot (többnyire hiába) kereső tanulmányokat.

• 1

15 hozzászólás oldalanként 30 hozzászólás oldalanként 50 hozzászólás oldalanként 100 hozzászólás oldalanként

#3

Pene 2011. szeptember 20. 6920 hozzászólás 10.

Válasz qpac #2. hozzászólására

Tehát a játékok rossz hatását vizsgáló kutatásoknak jónak kell lennie. Amikről le merném fogadni hogy pont ugyan ezt csinálják, ha nem durvábban.

Majd biztos erre is ki fognak térni, de perpillanat ez lényegtelen. Gyakorlatilag meghamisították a kutatási eredményeket. Egy Nature szintű újságot palira venni nem jó ómen, ha az ember történetesen kutatásból él :p

http://techno.org/electronic-music-guide/music.swf

#2

qpac 2011. szeptember 20. 149 hozzászólás 2024.

Tehát a játékok rossz hatását vizsgáló kutatásoknak jónak kell lennie. Amikről le merném fogadni hogy pont ugyan ezt csinálják, ha nem durvábban.

#1

bAlin7 2011. szeptember 20. 208 hozzászólás 1593.

aha.

one life one chance

• 1

15 hozzászólás oldalanként 30 hozzászólás oldalanként 50 hozzászólás oldalanként 100 hozzászólás oldalanként