Pokollá teheti a netezők életét a hamisítás elleni egyezmény

Lekapcsoltatná a netről a kalózkodó felhasználókat az Európai Unió és az USA részvételével titokban készülő nemzetközi egyezménytervezet, az ACTA, legalábbis azok szerint a részletek szerint, amelyek a hétvégén szivárogtak ki belőle. A netezők jogaiért aggódó aktivisták ismét riadót fújnak a tervezet miatt, miközben az egyik uniós illetékes nyugtatni igyekszik a közvéleményt, igaz, név nélkül.

A jelenlegi joggyakorlatot felrúgva az internetszolgáltatókat tenné felelőssé a kalózkodó felhasználók letöltéseiért a készülő hamisítás elleni nemzetközi kereskedelmi egyezmény (ACTA), amelynek értelmében azoknak le is kellene kapcsolniuk a hálózatról a szerzői- és szomszédos jogokat többszörösen megsértőket, különben őket perelhetnék be a jogtulajdonosok - derül ki a tervezet tárgyalási anyagából legújabb kiszivárgott részletekből a Computerworld szerint. A laphoz a nevük elhallgatását kérő informátorok juttatták el az egyezménytervezet legutóbbi, még októberben készült vitaanyagának részleteit, amelyről január végén egyeztettek az USA, az Európai Unió, valamint Svájc Ausztrália, Kanada, Mexikó, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Jordánia, Marokkó és az Egyesült Arab Emirátusok küldöttei. A kiszivárogtatott dokumentimok ezzel egyidőben blogokon, fórumokon keresztül is terjedni kezdtek az interneten.

A most napvilágot látott részletek alapján az egyezménytervezet továbbra is minden, a szerzői jogsértésekkel és szabadalomsértésekkel összefüggésbe hozható harmadik fél - tehát az internet-szolgáltatók mellett a távközlési, vagy akár tárhelyszolgáltatók, vagy extrém esetben egyetemek, kollégiumok - büntethetőségét szeretné bevezetni az aláíró országokban. Ezzel a felhasználók elleni jogi eljárások helyett a zenekiadók, filmstúdiók vagy szoftvercégek más, könnyebben utolérhető, és akár jelentős tőkeerővel bíró piaci szereplőket perelhetnének kártérítésért, illetve rajtuk keresztül hatékonyabban gyakorolhatnának nyomást az internetezőkre mint a jelenlegi gyakorlattal, amikor a kalózkodó netezők ellen egyesével indítanak pereket.

A 2006 óta készülő egyezménytervezetből az elmúlt két évben folyamatosan szivárogtak ki információk, és ezek alapján az Elecronic Frontier Foundation, vagy az európai internet-szolgáltatók szövetsége (EuroISPA), de a legnagyobb amerikai internetes vállalatok, így a Google, a Yahoo, az Amazon.com, az AT&T és az Ebay is tiltakozott már ellene. A konkrétumokat azonban azóta is titokban tartják a tárgyaló felek, így nem tudni, valójában milyen mértékben fenyegeti majd konkrét lépésekkel a netezők hétköznapjait az ACTA. Az Európai Unióban jelenleg Franciaország tervezi, hogy az internet-szolgáltatókat kötelezné a fájlcserélők lekapcsolására a netről három figyelmeztetés után (innen a szabály "három csapás", vagyis eredetileg "three strikes" elnevezése, ami helyesen inkább három próbát jelent), Svédország pedig a legutóbbi szellemi tulajdonnal kapcsolatos uniós direktívát (IPRED2) figyelembe véve tette kötelezővé, hogy bírósági kérésre a szolgáltatók kiadják bármelyik felhasználó adatait.

A bizottság embere szerint nem kell félni

Az EU országaiban jelenleg leginkább elterjedt joggyakorlat szerint viszont a netszolgáltatók nem tehetők felelőssé az internetezők letöltéseiért, és van, ahol a felhasználók hozzáférésének puszta meggyanúsításon alapuló lekapcsolását törvény tiltja. Az ACTA önmagában nem is változtatna ezen a helyzeten, nem ellenkezik az uniós joggal, és nem tenné kötelezővé a "három csapást" - állítja egy, a Computerworldnek név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás. "Az európai rendszer rugalmas. Vannak országok, ahol jogi lépéseket tesznek (az illegális fájlcserélők ellen), van, ahol technológiai eszközöket vetnek be." A szakember szerint ugyan a jelenleginél erőteljesebb válaszra van szükség, de erre többféle lehetőség van, és az Európai Bizottságban már az is felvetődött, hogy nyilvánosságra kellene hozni az egyezménytervezet részleteit, mivel az unió illetékesei is tapasztalják, mekkora ellenszenv övezi a nyilvánosság részéről az ACTA-t. Az Európai Bizottság illetékesei nem reagáltak a Computerworld megkeresésére az ACTA kiszivárgott részleteivel kapcsolatban.

Az internetezők jogaiért aggódó aktivisták ismét egyre hangosabban kongatják a vészharangot az egyezmény tervezete miatt. Cory Doctorow, a Boingboing.net alapítója a tervezet amerikai részről benyújtott részleteinek abszurdutására hívta fel a figyelmet: az ő olvasatában ennek alapján akár a Xerox is felelősségre vonható lenne azért, mert a fénymásológépeivel nap mint nap szerzői jogsértést követnek el az emberek, amikor például egy könyvből másolnak ki részleteket, vagy minden egyes amatőrfotó, amin márkanevek láthatók, jogsértőnek számítana. A jogvédők általános véleménye szerint az ACTA-t aláíró kormányok potenciális bűnözőként kezelnék az internetezőket.

A hamisítás elleni egyezménytervezet tárgyalásai áprilisban folytatódnak majd Új-Zélandon, és várhatóan még ebben az évben lezárulnak majd.

• 1

15 hozzászólás oldalanként 30 hozzászólás oldalanként 50 hozzászólás oldalanként 100 hozzászólás oldalanként

#13

sensme. 2010. február 25. 417 hozzászólás 886.

Válasz Siiiiix #11. hozzászólására

És akkor az emberek 99%-a le lenne kapcsolva -> Ezt lehetetlen megoldani.. Ráadásul a szokgáltatók titkolnának mindent ezerrel mert elvesztenék az összes ügyfelüket

ugyanezt akartam írni, de te barátom megelőztél:D

#12

Pene 2010. február 23. 6868 hozzászólás 10.

Válasz Siiiiix #11. hozzászólására

És akkor az emberek 99%-a le lenne kapcsolva -> Ezt lehetetlen megoldani.. Ráadásul a szokgáltatók titkolnának mindent ezerrel mert elvesztenék az összes ügyfelüket

látod, ez egy lehetséges forgatókönyv. a svéd törvényt azt hiszem IPRED-nek hívják. a pirate bay-en erre meg kitalálták az IPREDatort, amivel teljesen anonimma tudjak tenni a torrentezest. erre meg rahuznak egy magas szintu titkositast (ami ugyebar mar most is alap feature a legtöbb torrent kliensben), es senki sem mondja meg, hogy mi folyik a ket felhasznalo gepe kozott. https://www.ipredator.se/

http://techno.org/electronic-music-guide/music.swf

#11

Siiiiix 2010. február 23. 624 hozzászólás 572.

És akkor az emberek 99%-a le lenne kapcsolva -> Ezt lehetetlen megoldani.. Ráadásul a szokgáltatók titkolnának mindent ezerrel mert elvesztenék az összes ügyfelüket

#10

Pene 2010. február 23. 6868 hozzászólás 10.

indexről:



A svéd helyzet az április elsején történő bevezetés után (120 gbps-ről 80-ra esett a forgalom). Az aktuális magyar forgalmi adatok a bix.hu-n.

http://techno.org/electronic-music-guide/music.swf

#9

gr0n1x 2010. február 23. 459 hozzászólás 799.

Nálad is egy hiba :D :D "dokumentUmok" -> dokumentumok : )

#8

gizmo_ 2010. február 23. 1385 hozzászólás 235.

második bekezdés vége felé 1 hiba: "dokumentimok" -> dokumentUmok

#7

Cappy_ 2010. február 23. 4399 hozzászólás 29.

Válasz _david_ #4. hozzászólására

Ez az új avatarod se piskóta. :vigyor:

A csaj og raidet híredet ^^

Mint minden szerencsejátékos, tudom mikor kell abbahagyni... SOHA!

#6

ViBE 2010. február 23. 2828 hozzászólás 73.

ha itthon lekapcsolnák a felhasználókat (lenne kit lekapcsolni), akkor a szolgáltatók éhen halnának :D

Beginner? Hülye vagy? Én lenni ADVANCED!

#5

BONZER.THE.ONE 2010. február 23. 3501 hozzászólás 50.

Válasz TepettVarnyu #2. hozzászólására

A lekapcsolással a szolgáltatók elvesztenék az ügyfélbázisuk 70-80%-át :D

+++ :D

FUCK GOOGLE ASK ME!

#4

_david_ 2010. február 23. 769 hozzászólás 460.

Válasz Cappy_ #3. hozzászólására

Optimista vagy, sztem van az 90% is

Ez az új avatarod se piskóta. :vigyor:

#3

Cappy_ 2010. február 23. 4399 hozzászólás 29.

Válasz TepettVarnyu #2. hozzászólására

A lekapcsolással a szolgáltatók elvesztenék az ügyfélbázisuk 70-80%-át :D

Optimista vagy, sztem van az 90% is

Mint minden szerencsejátékos, tudom mikor kell abbahagyni... SOHA!

#2

TepettVarnyu 2010. február 23. 3268 hozzászólás 54.

A lekapcsolással a szolgáltatók elvesztenék az ügyfélbázisuk 70-80%-át :D

public művészúr

#1

ozone.newline 2010. február 23. 606 hozzászólás 596.

Ebben az egészben az a szép, hogy a mai napig nem sikerült egyetlen országban sem újrafogalmazni eleddig, az internet által megváltozott terjesztési és terjedési környezet által felvetett kérdéseket a szerzői- és tulajdonjogi törvények tekintetében. De a szórakoztatóipar már-már oligarchának tekinthető, a megváltozott piaci feltételekre reagálásképtelen prominensei , a nagy haszonféltésben különböző büntetésekért lobbiznak. Törvényeket kívánnak hozatni a saját érdeküknek megfelelően, úgy hogy a jogi háttér, amin az egész pihenne nem kidolgozott, nincs konszenzusos elfogadása. Nem azt mondom, hogy az általánosan bevett és kifogásolt metódus, miszerint fogom és letöltöm az jó, hanem hogy egyáltalán mielőtt valaki kijelentené, hogy bizony nem jó, hova tovább rossz és büntetendő meg kellene vizsgálni minden aspektusából. A letöltéseknek csak az egyik - bár valószínüleg ez a nagyobb része - tekinthető bizonyos értelemben jogsértőnek. De eleve a jogsértés tényét egyértelműnek gondolok is csak azzal bizonyítják ezt, hogy kár keletkezett, mert nem megvásárolta, hanem letöltötte. És itt indul be a spekuláció minden oldalról. Mert nem biztos hogy megveszi, fizet érte, ahogy az se biztos, hogy nem venne meg amúgy. (ráadásul úgy fest épp az a tézis áll, hogy amúgy sem költenének rá) Ezeket kellene először tisztázni ahelyett, hogy rögvest BTK-t és egyéb retorziókat hegesztünk... De hatalma, és a törvényhozás gépezetébe beleszólni az tud, akinek pénze van. Nos ez ügyben csehül állunk. De reméljük, a döntnököknek azért ezek az aggályok továbbra is buktatóerővel bírnak az ilyen tervezetekkel szembe.

aloha

• 1

15 hozzászólás oldalanként 30 hozzászólás oldalanként 50 hozzászólás oldalanként 100 hozzászólás oldalanként